Bármerre jártam az országban, mindenhol bevett szokásként, működő gyakorlatként találkoztam a COVID miatt testhőmérőzéssel a céges portaszolgálatokon. Természetesen jogászként van saját véleményem erről, mert a mérést mindenhol a portás végezte, méghozzá ügyféltérben, nyilvánosság előtt és sokat sejtetően a témában hozzáértőként, portás munkakörében, nem egészségügyi szakemberként.
Jómagam általában nem munkavállalóként , hanem vendégként, még egy nyilatkozatot sem tehettem, hogy akarom vagy sem a „vizsgálatot” és nem láttam egyetlen céges nyilatkozatot sem, ha megtagadom beengednek e dolgozni vagy sem. Szóval a gyakorlat az, hogy a mindegy miért jöttél, mert úgy tartják a testhőmérsékletmérőt a homlokodhoz, mint egy pisztolyt, anélkül, hogy megegyeznénk, hogy ez szükséges vagy sem. Arról nem beszélve, hogy ha az 37 feletti adatot mutatna, milyen következményekkel járna.
Vegyük sorba a tényeket.
Első körben megnéztem a NAIH honlapját, hogy van-e bármi állásfoglalás ezzel kapcsolatosan és talált süllyedt, ugyanis 2020. április 28-án a NAIH 2020/3649 ügyszám alatt foglalkozott a testhő munkahelyi mérésének témakörével.
Tartalmát tekintve a Hatóság nem tartotta arányosnak a munkáltatói intézkedéssel elrendelt, minden munkavállalóra kiterjedő lázmérős szűrővizsgálatok előírását, mivel abból következmények levonása egészségügyi szakemberek feladata. Ezen kívül azt is hangsúlyozza az állásfoglalás, hogy ha a munkáltató mégis elengedhetetlenül szükségesnek tartja a vizsgálatok elrendelését, akkor kizárólag egészségügyi szakember által vagy szakmai felelőssége mellett végzett vizsgálatokat rendelhet el és ezen vizsgálatokból is csak az eredmények megismerésére jogosult. Ezen kívül arra is felhívja az állásfoglalás a figyelmet, hogy a munkáltató által generálisan, valamennyi munkavállalóra kiterjedő testhőmérséklet mérése, mint az adatkezelés céljához választott eszköz a Hatóság szerint az adattakarékosság elvébe ütközik, ugyanis önmagában abból a tényből, hogy egy munkavállaló lázas, még nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy ennek okozója a koronavírus fertőzés. Míg az, hogy egy kolléga éppen nem lázas, nem jelenti azt, hogy esetlegesen nem kapta már el a fertőzést, így a testhőmérséklet mérése teljesen hamis biztonságérzetet eredményezhet.
Persze az is szerepel az állásfoglalásban, hogy ez a tájékoztatás nem minősül normatív jellegűnek, nem rendelkezik jogi erővel, és nem kötelező tartalmú, csak iránymutató jellege van.
Nos, akkor levonhatjuk a következtetéseket, hogy az országban majd minden cég portáján a portás méri a testhőt, nyilvánosan, mások előtt, nem egészségügyi szakemberként. Sőt, ha esetleg magasabb testhőt észlel, be sem enged a munkahelyre, egyenesen hazaküldi a dolgozót.
Ha jól elemezzük ezt a munkaügyi helyzetet, akkor bizony komoly szereptévesztésnek, az a jogi következménye lehet, hogy a munkavállaló nem veszi fel a munkát, mert munkahelyi vezetője helyett a portás emelkedett testhője miatt haza vagy optimális esetben orvos küldte.
Ezek után már nagyon is fontos kérdés munkáltatóként, hogy ki is jogosult és miért lázat mérni munkahelyen?
A lázmérés triviális, nem bonyolult művelet. Csináljuk otthon is, bárki azt mondaná nem kell hozzá szakértelem.
De, ha munkahelyi szűrésről beszélünk, akkor viszont kizárólag szakemberrel lehetne elvégeztetni, nem a portán, nem a beléptető kapu előtt vagy mögött nyilvános helyen.
A magam részéről tanácsadóként javaslom az állásfoglalás alapos tanulmányozását és tartalmának megfontolását. Ha nem szeretnénk abba a hibába esni, hogy a portásunk nem kívánt műszakszervező tevékenységet végezzen, akkor nem árt egy rövid ideiglenes szabályt hozni arra, hogy pontosan hogyan és hol kell a testhőt megmérni és az emelkedett mondjuk 37 feletti testhő esetén a portás milyen munkahelyi vezetőt értesít, akinek pontosan határozzuk meg a döntési jogkörét.
Így elkerülhetjük, hogy a dolgozó kötelezettségszegést kövessen el a portás utasításra és tiszta helyzetet teremthetünk a portaszolgálatokon.
Esetleg azt sem ártana a rövid szabályzatban leírni, hogy a portai mérés nem minősül egészségügyi szűrővizsgálatnak és csak akkor végez alapos szűrővizsgálatot a munkáltató, ha valaki ezen a portai szúrópróbaszerűn fennakad. Azt a vizsgálatot pedig már, mint szűrővizsgálatot a cég által megbízott egészségügyi szakember fogja elvégezni. A szűrés végeredményéről a munkáltató értesül és függvényében hozhat a vezető döntést a továbbiakban a munka felvételéről vagy a munkavállalóval kapcsolatos egyéb intézkedésről.
